Jókai Mór Az arany ember toposzai
Toposz: Olyan motívum, ami az irodalomban folyamatosan visszatért, nagyjából ugyanazzal a jelentéssel. Pl.: hajó, út, sziget, folyó stb.)
A történet is úgy indít, hogy a folyón, hajón a Szent Borbálán utaznak, a vaskapuhoz érnek, ami 2 hegy között van.
Hegy: (Golgota – hegy=> Jézus halála, Simeon hegye=> 10 parancsolat , Dante: Isteni színjáték=> Purgatórium hegye) közeledés Istenhez. Itt a folyóval (Duna, mély) együtt, a hegy(magas, Vaskapú) egy megfoghatatlan távolságot eredményez.
Folyó: térben és időben összekötő elem, sors, élet, idő.(Duna, mélység)
Ezek a nagy ellentétek romantikus vonások. Az író mítizál, azaz nem konkrét jelenségeket elevenít meg, szélsőségek, ellentétek jönnek létre a műben (jó – rossz, világrend – erkölcsi alap->1 emberen belülre(Tímár Mihály))
Sziget: (Senki szigete Dunán - később saját (Noémi)) elkülönülés, magány=> mert nem érti meg a világ. Itt utópia is (önálló gazdálkodás, panteizmus: természetimádó vallás, saját kis „tökéletes” társadalom, igazából megvalósíthatatlan, a pénznek nincs értéke, itt, pl. a rózsáknak van(cserekereskedelem, emberi civilizáció fejlődését mutatja, idegen helyre kerül is fel tudja építeni, a saját társadalmát, hiány nélkül).
Arany ember: amihez nyúl arannyá válik: Mídász király, csak nála nem fizikai átalakulás, de gazdagság-> mind2 boldogtalan emiatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése