A morfémák szerepe a szóalak felépítésében

A morfémák szerepe a szóalak felépítésében

A szóelemek (morfémák) a szavak (lexémák) és a szóalakok alkotóelemei.

Pl: ember = lexéma (önálló jelentéssel bíró szótári egység)
embert = szóalak (ragozott szó)

A szóelemek (morfémák) fajtáit, rendszerét a morfológia (szóalaktan) vizsgálja.

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz.

Morféma :

* alap (szótő)
* járulékos (toldalékmorféma)
o Képző (megváltoztatja a szó jelentését) pl: olvas-gat
o Jel (módosítja a szó jelentését) pl: betű-k
o Rag (meghatározza a szó mondatbeli szerepét) pl: könyv-ben



A magyar nyelvben (mivel ragasztónyelv) a toldalákok legtöbbször a tő után következnek (szuffixumok).

Kivéve: -leg, -legesleg -azaz a felsőfok, illetve a túlzófok jele melyek a tő előtt helyezkednek el (prefixumok)

A morfémákat alaki önállóságuk szerint 3 csoportba lehet sorolni:

* Szabad morféma olvas, könyv
* Félszabad morféma a könyv alatt
* Kötött morféma szavak



A tőmorfémák csoportosítása:

* Egyalakú tövek (a tő minden toldalék előtt változatlan marad) pl: olvasnak, olvasott, olvasó
* Többalakú tövek (a tő bizonyos toldalékok előtt megváltozik) pl: bokor, bokros (csomag :D:D:D)



A toldalékmorfémák

* Képző: közvetlenül a tő után állhat, új szótári szót hoz létre pl: hal-ász
* Jel: állhat előtte képző, utána rag következhet pl: hal-ak
* Rag: szóalakzáró szóelem (zárómorféma) pl: halászok-kal



A szótő és a toldalék között egyes szóalakokban megjelenhet egy-egy kötőhangzó.

Pl: ház-ak

A kötőhangzó nem morféma, nincs jelentése.

A tőmorfémák és a toldalékmorfémák kapcsolódásának formai sorrendje kötött:

szótő-képző-jel-rag

1 2 3 4

barát-ság-os-abb-an

1 2 2 3 4


Fontos:

* Két vagy több tőmorféma is előfordulhat egy szóalakban pl: anyanyelv
* Egy szóalakban megjelenhet több képző is pl: felel-ős-ség
* Megjelenhet több jel pl: leg-okos-abb-ik-é
* DE csak egyetlen rag