2010. június 8., kedd

Görög eposzok

Nem véletlen nevezik az ókori Görögországot és Rómát kultúránk bölcsőjének. Az antikvitás (ókori görög és római kultúra) modern kultúránk alapfogalmainak megteremtője, innen erednek a különböző irodalmi műfajok, de képzőművészeti, matematikai, gazdasági ismeretink alapjai is innen származnak.

Jellemzői: világszemléletének központja a harmónia keresése

Világképe: emberközpontú

Istenképzete: antropomorf (isten ugyanolyan, mint az ember, csak halhatatlan)

Eposz:

  • fogalma, jellemzői:
    • Nagy terjedelmű elbeszélő költemény
    • Hőse rendkívüli képességekkel van megáldva, és az istenek is támogatják
    • Hőse egy egész közösség (pl. saját népe megmentése) szempontjából fontos tetteket visz véghez
    • Alapja a görög mitológia
    • A feldolgozott történet mindig a múltban játszódik, de kihatással van a jövőre is (pl. a nép fennmaradása)
  • Fajtái:
    • Naiv eposz: szájhagyomány útján terjed, szerzői nem ismertek
      homéroszi eposzok, Kalevala (finn népi eposz), Gilgames (sumér eposz)
    • Műeposz: átveszi a naív eposz tulajdonságait, de szerzője ismert
      Vergilius: Aeneis, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
  • Eposzi kellékek: (magyarul amitől az eposz eposz lesz)
    • Invokáció = segélykérés: a mű legelején található, egy megszólítás, felszólítás
      (pl. „Férfiúról szólj nékem múzsa!”)
    • Propozíció: tárgy vagy téma megjelölése (amiről az egész mű szólni fog), ez is a mű legelején (pl. „Férfiúról szólj nékem múzsa, aki sokfelé bolyongott!” –segélykérés + téma)
    • In medias res = dolgok közepébe vágva: nincs bevezetés, nem készít elő a történetre, hanem rögtön belevág a mesélésbe
    • Enumeráció = előszámlálás: a csataleírásoknál a szembenálló seregek nagyon részletes bemutatása, leírása; az író ezzel növeli a győztes dicsőségét
    • Állandó jelzők: minden szereplőnek van legalább egy visszatérő jelzője (pl. rózsásujjú Hajnal, bagolyszemű Héra)
    • Sémák (=sablonok): visszatérő jelenetek, epizódok (pl. csataleírás, vendéglátás motívuma)
    • Deus ex machina = isten a gépezet: csodás elemek szerepeltetése; amikor a szerző nem tud valós megoldást, befejezést, akkor isteni beavatkozást, közbelépést alkalmaz
    • Állandó versforma: hexameter (=6 versláb):
      spondeusokból (- -) és dactilusokból (- v v) állnak a verssorok
      5. versláb daktilus, 6. versláb spondeus (mindig)

Homéroszi kérdés:

Homérosz életéről alig tudunk valamit, csupán annyi maradt fenn róla, hogy 7 város versengett, hogy melyik a szülővárosa.

A homéroszi eposzok a görög irodalom első írásos forrásai, az i.e.8.sz-ban keletkezhettek (valószínűleg). A tudósok azonban vitatják, hogy mindkét művet ő írta-e (sőt vannak, akik még azt is megkérdőjelezik, hogy élt egyáltalán). Ennek alapja a két mű közt fellelhető sok különbség (két eposz világszemlélete, formai-szerkezeti elemek, az Odüsszeia írója később élt…)

Trójai mondakör: NEM KELL MEGTANULNI, DE ÉRDEMES ELOLVASNI, MERT A DRÁMÁNÁL IS VÉGIG ELŐFORDUL + MINDKÉT EPOSZ ALAPJA EZ!!!!!

Zeusz hattyú alakjában elcsábítja Tündareosz király feleségét, Lédát, aki 2 hattyútojást hoz világra. Az egyik tojásból született Helené és Klütaimnésztra (a másikból 2 fiú: Kasztor, Polüdeukész). Helené a spártai Menelaosz király felesége lesz (ő egyébként Zeusz lánya), Klütaimnésztra a mükénéi Agamemnóné (ő pedig a halandó Tündareosz lánya)….

…a bilincseitől megszabadult .Prométheusz megjósolta Thetisz istennőnek, hogy akárkinek is lesz a felesége, a fia dicsőbb lesz apjánál. A férje Péleusz lett (halandó király), az esküvőjükön az istenek is megjelentek, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Erisz bosszúból egy aranyalmát gurít az ünneplők közé „A legszebbnek” felirattal. Aphrodité, Pallasz Athéné és Héra összevesznek, hogy melyikük kapja meg az almát. Zeusz Páriszt jelöli ki döntőbírónak, aki Aphroditénak adja, mert az jutalmul Helenét ígérte neki. Párisz így megszökteti Helenét (Trójába viszi) a királyi kincsekkel együtt. (A háborúban ezért Aphrodité a trójaiakat segíti, míg Athéné és Héra ellenségei lesznek…) Az egyesített görög seregek Agamemnón vezetésével megindultak Trója ellen, és Odüsszeusz falovával győzelmet arattak.

(Valójában a trójai háború a görögök gyarmatosító hadjárata volt.)

Iliász rövid története (többit lásd az összehasonlításban) ELÉG ELOLVASNI!!!:

A görög seregek Trója előtt a tengerparton táboroznak (lásd trójai mondakör). Mivel a görögök megsértették Apollón isten papját (azzal, hogy elrabolták lányát –aki nem Briszéisz), Apollón dögvészt bocsát a seregekre. Akhilleusz kéri Agamemnónt, hogy adják vissza a papnak a lányát, de Agamemnón felháborodik ezen és elrabolja Akhilleusz rabnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz ezen megsértődik és nem hajlandó részt venni a harcokban, így a görögök egyre nagyobb hátrányba kerülnek, (megtörténik Menelaósz és Parisz párbaja is…); a trójaiak már elérik a táborukat is, mikor Agamemnón könyörög Akhilleusznak, hogy folytassa a harcot. Akhilleusz továbbra is makacsul ellenáll, de beleegyezik abba, hogy barátja, Patroklosz az ő fegyverében vezesse a seregeit. Patrokloszt megöli Hektór, ez a fordulat. Akhilleusz a bosszú miatt bekapcsolódik a harcba, megöli Hektórt, holttestét meggyalázza. Priamosz király, Hektór apja könyörög a fia holttestéért Akhilleusznak, aki megsajnálja, sőt még 12 napos fegyverszünetet is elrendel a temetés idejére. De Tróját végül csak csellel tudják bevenni, Akhilleusz meghal.

Akhilleusz jelleme, jellemfejlődése (Akhilleusz jellemfejlődése áll a mű középpontjában!):

  • A cselekmény kiindulási alapja Akhilleusz sértődöttsége
    harag oka: megbecsülését, hírnevét csorbította meg Agamemnón
  • Azért megy Trójába, hogy hősi halált haljon
    a dicstelen, de hosszú élettel szemben ő tudatosan a hősi halállal megszerezhető hírnevet választotta
  • Gőgös, indulatos, büszke, önző
  • Személyes érdek halálos szenvedélyű védelme
  • Hősiesség = közösségtől kapott tisztelet, a közösségért való küzdelemért tisztelik, de ő önzésével, makacsságával az egész közösséget feláldozta volna a saját igazáért, dicsőségéért (mivel nem harcolt, így veszélybe kerültek)
  • Bosszúvágya Agamemnón felett, önzése a visszájára fordul, amikor elveszíti Patrokloszt
  • Önvád gyötri, ezért harcol ezután, kibékül Agamemnónnal, de békét Hektór megölése (bosszú) után sem lel
  • Priamosz megjelenése: Akhilleuszt a jó irányba téríti, jelleme megváltozik
  • Képes az erkölcsi megtisztulásra, képes emberies magatartásra még ellenségével szemben is
  • Iliász embereszménye tehát: lebírhatatlan vitézi erő, halálmegvető bátorság, harci dicsőségben megmutatkozó emberi nagyság, de erkölcsi tisztaság (képesség a megtisztulásra)

Odüsszeia:

  • Szerkezete:
    • Bonyolultabb, cselekmény több szálon fut, nem kronológiai sorrend
    • 1-12. ének: előzmények:
      • 1-4.ének: Ithaka: Télemakhosz, Odüsszeusz fia elindul apjáról valamit megtudni: Püloszba majd Spártába (Menelaoszhoz) megy
        Odüsszeusz nem jelenik meg ebben a részben, csak szó van róla
        a jelen eseményei
        rész jelentősége:
        • Ithaka állapotának bemutatása: 108 kérő, erkölcsi rend leromlása, anarchikus állapotok
        • Pénelopé hűségének bemutatása
        • Télemakhosz férfivá érésének bemutatása (méltó harcostársa lesz apjának)
      • 5-8.ének: Ogügié szigetén „raboskodik” Odüsszeusz Kalüpszó nimfánál
        Pallasz Athéné közbenjárásával a nimfa szabadon engedi, tutajjal eljut Szkhéria szigetére a phaiákokhoz
        a jelen idő eseményei
      • 9-12.ének: Szkhéria szigete: Odüsszeusz elmeséli történetét, kalandjait
        a múlt eseményeinek megismerése (de jelen időben elmondva!)
      • kalandjai: (EMLÉKEZTETŐ, NEM KELL RÉSZLETESEN TUDNI!)
    1. kikónok kirablása –kapzsi mohóság
    1. lótuszevők szigete – mohóság
    2. Polüphémosz, a küklopsz (Posszeidon fia) megvakítása – Posszeidón későbbi haragjának magyarázata, emberi kiszolgáltatottság és tehetetlenség
    3. Aiolié szigete (Aiolosz a szelek királya), tömlőben Odüsszeusz megkapja a szeleket, amelyek segítik őket a hazatérésben, de társai kibontják a tömlőt, a hajót visszafújja a szél – gyanakvás, rosszindulat, kapzsiság
    4. laisztrügónok, emberevő óriások hatalmas sziklákat dobálva szétzúzzák Odüsszeusz hajóit (kivéve persze Odüsszeuszét)
    5. Aiaié szigete: Kirké istennő disznóvá változtatja 21 társukat, Hermész segítségével visszaváltoznak –ember elállatiasodása
    6. leszállás az Alvilágba, hogy jóslatot kérjen Teiresziásztól hazatérését illetően, találkozik anyjával, aki beszámol az ithakai állapotokról, találkozik Agamemnónnal: elmeséli, hogy felesége ölte meg szeretője segítségével, amikor hazaérkezett, ezzel figyelmezteti Odüsszeuszt, hogy ha hazatér, titokban tegye, ne bízzon meg Pénelopéban sem…(EZ A TÖRTÉNET VISSZATÉR A DRÁMÁNÁL, ÉRDEMES MEGJEGYEZNI!!!)
    7. Szirének szigete: társai fülébe viaszt öntenek, hogy ne hallják a szirének bűvös dalát, csak Odüsszeusz hallgatja őket, de hozzákötözik az árbóchoz
    8. Szkülla és Kharübdisz: veszélyes tengerszorosban lakó hatfejű szörny és mindent elnyelő örvény
    9. Héliosz, a Napisten legszebb marháinak megevése, az isten bosszúja: irtózatos vihar, egyedül Odüsszeusz éli túl
      a tengeren hánykolódik, míg a phaiákok szigetére nem ér
      itt kapcsolódik vissza a jelenbe a történet
      • Kalandok szerepe:
          • Odüsszeusz jellemének sokoldalú bemutatása
          • Késleltetés szerepe
          • A mű cselekményességét adja, izgalmassá, szórakoztatóvá teszi
          • A múlt megismertetése
          • Emberi tulajdonságok bírálata, Odüsszeusz (mint a mű embereszménye) dicsőítése, társai kritizálása, ellentétbe helyezése
    • 13-24.ének: hazatérés: Ithaka, jelen idő eseményei:
      titokban, álruhában érkezik meg (Agamemnón tanácsára), Pénelopé íjászversenye, leszámolás a kérőkkel
  • Mű mondanivalója: az élet a legfőbb érték (Odüsszeusz megmenekült, hazatért ezáltal és kalandjai által maradt fenn neve, nem a halálával)
    legfőbb erények: bölcsesség, igazságosság, tapasztalat (ezt bizonyítja a kalandokban a negatív tulajdonságok kiemelése, amivel az író szembe helyezi Odüsszeusz szinte tökéletes jellemét)
  • Odüsszeusz jelleme, a mű embereszménye:
    • Kiváló katona, kitűnő vezér, irányító
    • Hazaszeretet: célja a hazatérés, hazája megmentése
    • Leleményes, ravasz, megfontolt
    • Kíváncsi utazó, kalandvágyó
    • Rangja ellenére (király) ért a mindennapi dolgokhoz (kézműves, nem nézi le társait)
      ún. polisz-ember típus, személyével új embereszmény születik meg: sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember

Iliász-Odüsszeia összehasonlítás


Iliász

Odüsszeia

Keletkezés i.e.8.sz, kb. 500 évvel a trójai háború után Iliász folytatása
Cím értelmezése Trójáról szóló ének (Trója =Ilion)

(témát határozza meg)

Odüsszeuszra utal (témát határozza meg)
Cselekmény ideje Nem az egész trójai háborút dolgozza fel (10 év), hanem csak a 10.év 52 napját Trójai háború után 10 évvel, a 20.év 41 napját dolgozza fel

De mivel elmeséli a múlt eseményeit is, ezért sokkal szélesebb intervallum!! (nagyobb időhorizont)

Történet Egyetlen történetet emel ki az egész háborúból, Akhilleusz sértődöttségét;
az előzményeket csak felvillantja, a jövőt csak sejteti
Odüsszeusz bolyongása
Főhős Akhilleusz Odüsszeusz
Elbeszélés módja Kronologikus: események időrendbeli egymásutánja szerint
DE: anakronisztikus epizódokkal (abba az eseménysorba nem illőrészek),
pl.: nem valószínű, hogy a 2 leginkább érdekelt fél, Parisz és Meneláosz párviadalára, mely a két nép közötti vitát eldönthette volna, a háború utolsó évében kerül sor, vagy hogy csak ekkor mutatja be Helené a híres görög vezéreket Priamosznak
A cselekmény jelen időben zajlik, de visszatekintő (=retrospektív) elbeszélésekben megelevenedik a múlt, a kalandok elmesélésével visszaugrik az időben
szerkezet Egyszerű (a kronológia miatt, cselekmény 1 szálon fut, nagyjából egy helyen)

Csupán néhány csomópont köré épül

Kronológiai sorrend

Bonyolult (cselekmény több szálon fut, több időben, rengeteg helyen, rengeteg szereplő + azok múltja)

In medias res

Énekek száma 24
jellemzőik Reálisabb, leíróbb, egysíkúbb Meseszerű, cselekményes, változatos
nyelvezetük Eltérő nyelvjárások: iol, aiol nyelvjárás Ion nyelvjárás
Istenek szerepe Fontos szerepük van
Mindent ők intéznek, csaták, egyéni összecsapások kimenetele, magát a konfliktust is ők okozzák (lásd korábban), az emberek az istenek játékszerei Segítségnyújtás, konfliktusok (Posszeidón), de az emberek sorsát már nem kizárólagosan ők irányítják

Akhilleusz és Odüsszeusz összehasonlítása



Akhilleusz

Odüsszeusz

Bátor, jó harcos
Előkelő származásúak
Istenek által támogatottak (Akhilleusz anyja isten!)
Két különböző társadalmi értékrend képviselői
Hírnév, dicsőség vezérli Józan ész, megfontoltság (új embereszmény)
Önfejű, hirtelen haragú, önző, hiú, makacs.. Bölcs, leleményes, megfontolt, tapasztalt…

3 megjegyzés:

  1. ááááááááááá nagyon szépen köszönöm.... ennyit rég segített valami internetes blog/oldal

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszönöm :)

    VálaszTörlés
  3. nagyon köszi, mindent megtaláltam amit kerestem!! :D

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Blogarchívum