17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus

17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus

Az érvelés alapfeltétele: ismert, jól körülhatárolt téma, világos fogalomtár. A fogalommal csak akkor vagyunk tisztában, ha ismerjük a definícióját. Önmagával soha nem definiálunk semmit. Pl.: Kiskőrös: város, ahol Petőfi született

Érvelés: - bizonyítás: érvelés vmi. mellett, egy állítás helyességének igazolása

- cáfolat: vmi ellen érvelni, egy állítás helyességének tagadása

Az írásbeli meggyőzés az értelemre és az érzelemre is hat. Fontos a jól átgondolt felépítés.

Lépései:

1. Bevezetés (az érzelmekre is hasson):

2. Témamegjelölés

3. Részletezés

Fogalommagyarázat

Példák (irodalmi)

Kitérők személyes élményekkel

Először a fő téma kifejtése, ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható

4. Bizonyítás - Cáfolás

Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel.

— Összegyűjtött adatok

* Bizonyítékok
* Következtetések levonása

A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése.

5. Befejezés, összegzés

A fő gondolatok megismétlése, összegzés. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható.

Az érvelés módszerei : logikai következtetési formák

1. A dedukció (levezetni lat.) módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket. Tehát ez, a két előzményből a zárótételben következtetésre jut.

általános ® egyes (Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.)

egész ® rész (Ez a vers nagyon zenei, mert szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták.)

2. Az indukció (bevezetni lat.) az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést.

egyes ® általános (Caesar meghalt, Brutus meghalt, Szókratész meghalt. Minden ember halandó.)

rész ® egész (Ez a vers szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták, tehát a vers nagy zeneiséggel bír.)

Az érvelő esszé: „a negyedik műnem” olyan szaktudományos értekezés, mely mondanivalóját szépírói eszközökkel fejezi ki. Tudományos téma, irodalmi igényű megfogalmazásban. Irodalmi érvelő fogalmazás. Az érvelő szövegtípus kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, előrehaladó szerkezet jellemzi. Érdeklődést keltőnek kell lennie. Fontos az erős tagolás.

Műfajai: esszé, értekezés, följegyzés, kritika, kutatási beszámoló, recenzió, referátum, tanulmány, vitaindító, vitairat…

Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.

Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.

A cáfolat: Az érvelés része a cáfolat is. Meg kell keresnünk a másik érvelésének gyenge pontját. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét! Bírálhatjuk például a források a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek egyoldalúságát stb.

Az érv felépítése

1. Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.)
2. Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.)
3. Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt nem rosszalkodna.)



Az érvek fajtái

1. A definícióból levezetett érvek: valamely bizonyított tételt, definíciót használjuk
2. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek: alapja az okfejtés
3. A körülményekből levezethető érvek: pl.: Édes Anna elkövette a gyilkosságot, mert kegyetlenül bántak vele a gazdái.
4. Az összehasonlításon alapuló érvek: az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat).
5. A bizonyítékokból származtatott érvek: tények, statisztikai adatok, kutatási eredmények, jelentések, beszámolók stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.
6. Az ellentéten alapuló érvek: bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis.
7. Valószínűségen alapuló érvek: alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad. Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, hamarosan nagy vihar lesz.
8. Tekintélyre vonatkozó érvek: egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.