2010. május 25., kedd

Petőfi Sándor forradalmi költészete

Petőfi Sándor

(1823-1849)

Arany János: „A világ legjelentékenyebb írói közé tartozik.”
Művészete a romantika kiteljesedését, de egyben annak meghaladását is jelentette.

Forradalmi látomásköltészet

  • Életrajzi háttér:
    • 1846-ra túljut a válságkorszakán (általános kedvetlenség, gyötri a tehetetlenség, művészi elégedetlenség).
    • 1846 tavaszától a világforradalom lázában ég, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódik gondolkodásában.
    • 1846 márciusában létrehozza a Tízek Társaságát: hasonló gondolkodású fiatal írók érdekszövetsége, összefogva kívánnak védekezni a szerkesztők és a kiadók önkényessége ellen, lapot akarnak indítani (Pesti Füzetek), de nem engedélyezik, a közvélemény és a bécsi titkosrendőrség is felfigyel rájuk, helyük: Pilvax kávéház, tagok: pl. Jókai, Tompa Mihály.
  • Kifejlődését elősegítették:
    • vándorlás
    • baráti beszélgetések
    • tanulás (francia, olasz)
    • társadalmi egyenlőtlenség gyűlölete
    • felvilágosodás eszméje (Rousseau hatása)
    • babonák tagadása
    • romantika célkitűzései (emberiség megváltása, az emberi cselekvés célja a boldogság)
  • Látnokköltőiség:
    • első, aki megjövendöli a forradalmat
    • nemcsak a látnokiság, hanem a látomás is megjelenik
  • A szabad és boldog jövő megteremtésére mozgósít
  • Látomásversek, politikai líra
  • Témakörei:
    • világszabadság (pl. Egy gondolat…)
    • világot megtisztító vérözön (pl. Levél Várady Antalhoz)
    • jók és gonoszak harca (pl. Az ítélet)
    • az eljövendő Kánaán leírása (pl. A XIX. század költői)
  • 1846. december: Egy gondolat bánt engemet…:
    • Keletkezés: óév búcsúztatása, születésnapja, nagy változások előtt áll a világ
    • Műfaj: rapszódia
    • Téma: filozófiája, halála módja
    • Verselés: váltakozó hosszúságú sorok (lüktetés), jambusok, anapesztusok
    • Rímelés: páros rím
    • 1. rész: 1-12. sor
      • észrevétlen, hosszú elmúlás elutasítása: 2 hasonlat, 2 felkiáltás
      • erős, hirtelen halál: 2 metafora, az előzőnek csak vágybeli ellentéte, de ugyanúgy passzív, elfogadhatatlan
    • 2. rész: 13-30. sor
      • töprengés
      • cselekvő halál látomása
      • egyetlen körmondat: események időrendben
      • világszabadság: szó erőteljesen hangsúlyos, önálló sort alkot
      • ismétlés: erősíti a nagy ütközet elképzelését
      • E/1-re vált: közvetlen összecsapás: megnyugtató, önfeláldozó, hősi halál
    • 3. rész: 31-36. sor
      • lecsendesedett: történés lelassul
      • ünnepélyes temetés látomása
      • zárás: világszabadság: legfőbb gondolat
  • 1847. január: A XIX. század költői:
    • Ars Poetica: költői feladat újfajta értelmezése: vezeti a népet (→lángoszlop): új eszmék, forradalmi célok; hivatásának romantikus értelmezése
    • Kompozíció: kerek, zárt, szinte klasszicista ízlésű: a hangsúly az érvelésen, a meggyőzésen van, nem az érzelmeken
    • 1. vsz.:
      • figyelmeztet a feladat nehézségére: azok hagyják abba, akik befelé fordulnak, csak magukról írnak
      • felszólít, tagad
      • hamis próféták, álköltők leírása
      • E/3→E/2: személyesebb, közvetlenebb
    • 2. vsz.:
      • T/1
      • jó költő, vatesköltő leírása
      • bibliai példa: Exodus (Kivonulás)
    • 3-4. vsz.:
      • buzdítás
      • hamis próféták átkozása, negatív jellemzése
      • bizonyíték: szenvedések
    • 5. vsz.:
      • jóslat: romantikus körmondat (Ha majd…): anafora
      • 3 feltétel: anyagi, jogi és kulturális egyenlőség
    • 6. vsz.:
      • rövid kérdés és válasz: küzdeni kell
      • küszködés, romantikus feladat-meghatározás
      • következmény: siker vagy bukás (→halál): romantikus, ellágyuló képek
      • meghalni a jó ügyért nem hasztalan: megbékél vele
  • 1847. április: Az ítélet:
    • Cím: bibliai utolsó ítélet végső igazságtételére utal
    • Téma: költő saját történelemszemlélete: jók és gonoszak nagy harca
    • Magyarázó jellegű: kevesebb a személyes átéltség, jövőbe néző próféta szertartásos szerepe
    • Versforma: hexameteres
    • Hangulat: optimista: máról holnapra beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai
    • Szerkezet:
      • hiányzik az erőteljes kezdés: nyugodt
      • nincs indoklás: leírja az eljövendő eseményeket
      • romantikus látomás: ha kell, legyen vérfolyam: utolsó ítélet, mely megtisztítja a földet→jók győzelme

Költészete a forradalom és a szabadságharc idején

  • Életrajzi háttér: 1848 januárjában az itáliai forradalom nyomán igazolva látja elképzeléseit. Ettől kezdve a politikai szenvedélyek magasfeszültségében él.
  • 1848. március 13.: Nemzeti dal:
    • Keletkezés:
      • március 13-án írta, 18-án akarta előadni az ellenzéki kör bálján
      • 14-én elhangzott a Pilvax kávéházban, majd 15-én sokfelé
      • szabad sajtó ezt nyomtatta ki először
    • Műfaj: dal
    • Típus: kiáltványvers: elsöprő erejű, tömegmozgató, magyar Marseillaise: induló, együttesen énekelt kardal
    • Verselés: kétütemű felező nyolcas
    • Rímelés: páros, refrénben félrím
    • Refrén:
      • tiltakozás megerősítése
      • tömeg állandó érzelmi szinten tartása
      • T/1: szónok és nép egybeforrt akarata
    • Szerkezet:
      • 1. vsz.: felszólítás, tettre buzdítás, kérdés-válasz: rabság elleni tiltakozás
      • 2. vsz.: ősapák szabadon éltek, kárhozottak most a szolgaföldben
      • 3. vsz.: kikel azok ellen, akikben nincs önbecsülés, becsület, önfeláldozás a hazáért
      • 4. vsz.: férfiúi önérzet: kard és lánc metaforikus szembeállítása
      • 5. vsz.: távoli jövő dicsősége, történelemátformáló tett→régi nagy hír
      • 6. vsz.: lágyabb, érzelmesebb hang, vallásos képzetek a dicső jövőről
  • Március 15.-ei események vezető alakja, hőse, a politikai eredményeket kevesellte.
  • Március 15-e után egyre kizárólagosabb uralomra jut költészetében a politika.
  • 1848. március: A szabadsághoz:
    • Keletkezés: forradalom alatt
    • Cím: tartalmazza a mondanivalót: a szabadság a legfőbb érték
    • Szabadság: megszemélyesíti: nő
    • Hangulat: bizakodó, ünnepélyes
    • Zárás: biztat: megszerezhető, de vigyázni kell rá
    • Cél: zsarnokság elleni gyűlölet fokozása
  • 1848. március: Föltámadott a tenger: lendülete a nagy népgyűlések szenvedélyét közvetíti
  • 1848. március vége: Királyellenes versek:
    • A királyokhoz: képviselőjelöltként elbukott, menekülniük kell Júliával
    • Akasszátok fel a királyokat: nyílt, közérthető beszéd, vészjósló fenyegetés
  • 1848. augusztus: Respublika:
    • Téma: politikai elv következetes vállalása: a köztársasági államforma mellett agitál
    • Respublika: megszemélyesíti: nő, még távol van
    • Megszólítással indul, E/2, E/1, halál-motívum
  • 1849 januárjában csatlakozik Bem tábornok csapataihoz, fiát, Zoltánt (1848. december 15-én született) Júliával együtt Nagyszalontán helyezi el Aranyéknál.
  • 1849. március: Pacsirtaszót hallok megint…:
    • A harci zaj közepette az idilli pillanatot ragadja meg
    • Eszébe jut, hogy ő költő, nemcsak katona
    • Felidézi a költészet és a szerelem áldásait
    • A remény segíti megálmodni a múlt boldogságát a jövőben is
  • 1849. július: Szörnyű idő…:
    • Legutolsó költeménye, hattyúdala
    • Teljes lelki összeomlás, legsötétebb reménytelenség
    • Szörnyű vízió: a harcban a magyarok híre is elenyészik, mert senki sem fogja túlélni
  • 1849. július 31-én a segesvári ütközet során eltűnik. Sokféle visszaemlékezés, hír és rémhír szólt sorsáról, az igazat azonban mindmáig senki sem tudja. Sírjának helye ismeretlen.

Az apostol

  • Keletkezés: 1848. szeptember (júniusban a szabadszállási képviselőválasztáson elbukott, Júliával menekülniük kell a félrevezetett nép elől)
  • Műfaj: romantikus elbeszélő költemény: eseménysort mond el verses formában, lírai (hogyan élte meg, eszmék) és drámai (in medias res, befejezés) elemekkel
  • Indítás: in medias res: jelen idő, nyomorgó család
  • Cselekménysor: csak a fő mozzanatokat írja le: árvaság, szolgasors ellen lázadás, stb.
  • Hangsúly: a gondolatok, az érzések megjelenítésén van
  • Helyszín: főváros (bérkocsi, nyomda) és falu (földbirtokos, pap, templom, kastély): társadalmi körkép→feladat alátámasztása
  • Hangulat: szomorkás, lehangoló, ironikus, monológok: ünnepélyes, lírai, elgondolkodtató
  • Életrajzi motívumok:
    • születés ideje
    • kalandos fiatalkor: nyugtalanság
    • szegénység
    • falu→Erdőd
    • kastély kisasszonya→Júlia
    • másolás
    • világszemlélet: korán jött forradalmár
    • jellembeli hasonlóságok
  • Szilveszter jelleme:
    • forrófejű
    • rajongani tudó
    • szenvedélyes
    • indulatos
    • következetes
  • Szilveszter eszméi:
    • hatalom elleni lázadás
    • szabadság, igazság: tökéletes társadalom
  • Szilveszter bukásának okai:
    • valóság↔eszméi: nép ellene fordult: nem ismerik erejüket→magányos forradalmár
    • rádöbben, hogy a történelmet nem a tiszta erkölcs és a szép eszmények irányítják
  • Imitatio Christi: feláldozza magát a népért
  • Mondanivaló: „egy fecske nem csinál nyarat”, de el fog jönni a kor, amikor eszméi megvalósulnak („szőlőszem”-hasonlat)
  • Befejezés: tragédia: fizikailag elbukik, erkölcsileg győz
  • Verselés: időmértékes, jambikus, szabad szótagszámú sorok
  • Rímelés: rím nélküli
  • Értékelés: Illyés Gyula: Petőfi legnagyobb vállalkozása, „a költő eszméinek szótára”
  • Az Apostol és a János vitéz közti hasonlóságok:
    • egy főszereplő, egy cselekményszál
    • árvák, hányattatott gyerekkor
    • in medias res
  • Az Apostol és a János vitéz közti különbségek:
János vitéz Az apostol
falu város
nyár ősz
kalandok előtt kalandok közben
optimista, lelkes forradalom után: pesszimista
nép egyszerű fia is lehet boldog fizikai bukás, erkölcsi győzelem

2 megjegyzés:

  1. Hálás vagyok a remek vázlatokért,nagyon nagy segítséget jelent.Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Hálás vagyok a remek vázlatokért,nagyon nagy segítséget jelent.Köszönöm!

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók